Tréningek mindenkinek
Kiút a függőség családi hálójából
A függőség a család mindennapjait is átjárhatja. Azt, hogy hogyan figyelünk egymásra, miről beszélünk, mit hallgatunk el, és mennyi hely marad a saját érzéseinknek.
Talán gyerekként megtanultad figyelni a hangulatokat. Mikor lehet kérdezni, mikor jobb csendben maradni. Próbáltál alkalmazkodni, elsimítani a nehézségeket, vagy elrejteni mások elől, ami otthon történik. Lehet, hogy most élsz ilyen helyzetben, és a szeretet mellett félelmet, dühöt, szégyent, bűntudatot vagy tehetetlenséget is megélsz.
Ezek erős, egymással is nehezen összeegyeztethető érzések lehetnek. Szeretnél segíteni, közben elfáradsz. Távolságra vágysz, majd bűntudatod lesz miatta. Figyelsz a másikra, miközben egyre nehezebb meghallani, mire lenne szükséged Neked.
A közös munkában ezeknek a megéléseknek adunk helyet.
Kinek szól?
Azoknak, akik:
- függőséggel érintett családban nőttek fel, és szeretnék jobban megérteni ennek jelenbeli hatását;
- jelenleg függőséggel élő partner, szülő, gyermek, testvér vagy más családtag hozzátartozói;
- nehezen találják meg a határt a gondoskodás és a saját szükségleteik háttérbe szorítása között;
- szeretnének foglalkozni a kapcsolataikban visszatérő érzésekkel és működésekkel.
A csoport a hozzátartozók saját önismereti munkájára épül. A középpontban az áll, hogyan éled meg a helyzetedet, és milyen lehetőségeid vannak benne.
Mivel dolgozunk?
Figyelmet adunk a félelemnek, a haragnak, a szégyennek, a bűntudatnak és az összetartozás iránti vágynak. Annak, hogyan jelenik meg a felelősségvállalás, a készenlét, az alkalmazkodás vagy a saját érzéseink visszatartása a hétköznapokban.
Megnézzük, mely korábban kialakult működések adtak kapaszkodót, és melyek váltak idővel megterhelővé. Foglalkozunk a szükségleteink felismerésével, a segítségkéréssel, a határok képviseletével és azzal, hogyan lehet közelebb kerülni önmagunkhoz a kapcsolatainkban is.
Az elfogadás és a megbocsátás is helyet kaphat, ha számodra ezek válnak fontossá. Ugyanígy helye van a fájdalomnak, a bizonytalanságnak és a távolság igényének.
Miért hoztam létre ezt a csoportot?
Saját életemben is megéltem, hogyan hat a függőség a kapcsolataimra. Dolgoztam a hozzátartozóként megélt érzéseimmel, a saját határaimmal és azzal, hogyan tudok önmagamhoz és másokhoz kapcsolódni, és felhagyni a láthatatlanul felvállalt lojális szerepeimmel.
Valahol tartok most.
Ezekből a tapasztalatokból és a személyiségfejlesztésben szerzett tudásomból született meg a csoport gondolata. Szeretnék helyet adni annak, amiről sokszor nehéz beszélni, és annak is, ami a felismerésekből lassan változási lehetőséggé válhat.
Hogyan dolgozunk együtt?
A találkozásokon azzal dolgozunk, ami az adott alkalmon megjelenik: egy történettel, érzéssel, kérdéssel vagy visszatérő kapcsolati helyzettel. Arra helyezzük a hangsúlyt, hogy mivel van dolgunk az itt és mostban.
Mindenki annyit oszt meg, amennyit szeretne. Lehet hallgatni, időt kérni, és jelezni, ha valami most túl sok.
A csoportot közös keretekkel nyitjuk: titoktartást vállalunk, tiszteletben tartjuk egymás határait, és mások történeteit nem osztjuk meg másokkal. A találkozásokon a megosztás mellett időt adunk a megélések átgondolásának és az alkalom lezárásának is.
Mit vihetsz magaddal?
- Jobban megértheted a saját érzéseidet és visszatérő reakcióidat.
- Ráláthatsz arra, mi az, ami a saját felelősséged, és mi az, ami a másik emberhez tartozik.
- Dolgozhatsz a szükségleteid kifejezésével és a határaid képviseletével.
- Mások történeteiben kapcsolódási pontokat találhatsz, miközben a saját megélésednek is helye marad.
- Felismeréseket és új szempontokat vihetsz a mindennapjaidba.
Gyakorlati tudnivalók
Ha szeretnél figyelmet adni annak, amit családtagként megéltél vagy most megélsz, szeretettel várlak.